ág
[Füst Milán - Utra kelni messzi menni]
is felvídúl talán, amerre jár... / S az út mentén köszöntik őt a fák / Füttyent a szél, biccent az
ág
/ S örökre búcsút int az égnek kósza népe, / Körűlrepdesvén sáppadt homlokát... / Úgy nézi mind e
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.