| [Füst Milán - A holdhoz] |
A holdhoz / / Rongy alak szalad a hold után. / Álld utját áldott Euméné a tolakodónak, szegd meg szemtelen / szaladását, / Toppints feléje parányi lábaiddal, vagy |
| [Füst Milán - Emlékezetül] |
mord öregség, nem lett benne részetek, / De mint a forgószél, úgy zúgtatok el innen sebtiben. / Áldott fiúk, hol ténferegtek, huncutok? / Mely alagútba bújtatok előlem hűtlenűl? / Bújósdit játsztok e s |
| [Füst Milán - A völgyben] |
szomjuhoztam itt. / Az egek tőgyét meg nem szoptam én / S hol békesség csorran a hegy alatt, / Ez áldott völgyet én nem ismerem. / Hol zöld levélen űl az elmúlás / ( Mint holmi békaporonty űl és nem szól |