| [Füst Milán - Henrik király] |
is hallik, / E roppant morgás... és visszaesel. / De minek a szó? Nincs többé dolgom itt. / Akár az álmodó, a másik oldalamra fordulok, / De nem álmodom már tovább. Mert nincs is mit. Minek a szó? / Hiába |
| [Füst Milán - A mélyen alvó] |
hanyatlasz el, / S amellett mosolyogsz, akár a boldogok. Hát jól esik a kűzdelmet / feladnod álmodó? / S az éj zenithjén, mikor minden tombol, hagynod, hogy lehúzzon / a nemlét / Órjás mágnese... s |