ásitó

[Füst Milán - Reménytelenül]
hajtást megtört, földre vert / A vad vihar és oly korán... / De jól tenyész a bűvös, zöld bürök, / Ásitó zsállya s mint a kis bünök, / Úgy pislog ott a mécsvilág reám... / Mivel mulassak itt? / Mi az, mi


Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.