átlátszó
[Füst Milán - Őszi sötétség]
szűz, hajnali fény, / Karcsú, égi leány zöld fátylat vont szép, lángoló arca elé: / Lenge e hölgy és
átlátszó
, mint üvegkehely sárga bora / S mint szőlőfürt, oly áttetsző, szép, édes melle gyümölcse
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.