| [Füst Milán - Szellemek utcája] |
higyjétek, nem sohajtok, / Sőt feledni vágyom minden multamat s még inkább elrejtőzni, / elmerülni abban, / Ami még a jussom itt. Mert annyi jár nekem. / Hogy jobban megismerjelek, ki vagy? Sötét vagy e |
| [Füst Milán - Epilógus - O beata solitudo] |
míly révület lesz s elmerülve fájva / Reád emlékeznem vágyak harsány vásártere, nagy piarc / És abban is: magános, bús kiáltozásaim... / Nehéz a valóság nekem, futni segíts hát s feledni, oh isteni |
| [Füst Milán - Szellemek utcája] |
néma férfikort. / E sugallat hűvös. Mint aki csendes és veszélyes utcán járkál / éjszaka / És abban minden lobogásban volna, hatvan fáklya tüze ontaná / vad lángjait / A semminek... mert nincs ott |
| [Füst Milán - Madrigál] |
öreguras vagy és elnyűtt, / Szerelmed már nem kell neki, / Ha verset írsz, nem kedveli, / Kedvét már abban nem leli... / Mondd, hol jajongjak hát még egyszer érted, / A szegény lelked üdvössége végett |
| [Füst Milán - Őszi sötétség] |
Légy vendég köztük, láthatatlan, / Kósza szellem, mely tüzet / Keres, hogy megtisztúljon abban/ S jóért jótettel fizet: / Éleszd a lángjaik / Pirosló szárnyait / S illesd szemök, hogy álmuk jó |
| [Füst Milán - Kutyák] |
nagy világ! / S vonítvá fusson majd veled a gondolat s oszoljon el. / S mi ostoroz, elhamvadsz abban s ott a napba dőlve, nagy sereg, / Amely kiállta megpróbáltatásait és bátorságát megmutatta már, / S |