ablakot

[Füst Milán - A névtelen iszik]
úgy képzelem, hisz / évezredek óta hordod ugyanazt: / Hogy mit tesz: mindig ablakokból nézni másik ablakot... / S mi visszatükröz: mindig szembenézni véled végtelen... / S mi nem hagy nyugtot: kérdéssel


Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.