addig

[Füst Milán - Önarckép]
és még nagyobb sötétet... / Ugy látom, öregember én már nem leszek. / S most folytassam a régit addig is? Ó jaj, kiáltanám egy / ablakból talán / De gúnytól félek s elbuvok magamba. / Négy izzó fal
[Füst Milán - Kutyák]
el, mégy innen arrafelé, hol egy kétesen / szürke világ / Fekete ködeiből lép majd elő a nap. / De addig is te nem pihensz: a láthatáron lassan áthaladsz... / A láncokat megoldod. S kutyáid szerte


Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.