[Füst Milán - Objektív kórus] |
elcsitúlt a harc... /... Termékeny béke jő... balgán remélni mért mindegyre még / tovább?... / Ahogy a messzi, déli tájakon kalandozó, ha meddőn / A lelke nyugtáért eseng, mihelyt lehajlott hozzá már |
[Füst Milán - A Mississippi] |
cimbora, mert ott és akkor / kinyitom ám a szám / S nem hallgatok, de nem is szégyenkezem többé, ahogy eddig. / Majd vigyetek a Mississippi mellé, messzire / Oh nagyon messzire. Mert ott az én hazám, hol |
[Füst Milán - Gyertyafénynél] |
szóljatok hát: / nem úgy igaz e, hogy a szívnek / Csakis az anya éneke súlyos és fájdalmas, / Ahogy fájdalmasok a terhes fának / Tartalmas szépségei ősszel? / / 2 / A lányok éneke könnyű! tűnő hang az |
[Füst Milán - A jelenés] |
annyira kegyetlen, / Mert, ami eredendő: a rosszal kell megküzdenie, minden kor / mélyén a sötéttel, ahogy foltjait legyőzi a nap / Büntettél, aki jó voltál, mint a hegység oly nagy volt benned a / jószándék |
[Füst Milán - Sirató] |
mint itélt a bősz biró? / Időm a sír felé, öreg barát / Oly csendbe' lépked, mint az áruló, / Mint ahogy földanyánk is nekilát / S felölti lassacskán a ködruhát. /* / De könnyelmű is voltál, / Hogy íly |
[Füst Milán - Repülj] |
Hol tiszta ívek és körök / Honában már a gondolat örök! / Ott fenn öröktől tündököl a Törvény / S ahogy holdak és napok kerengnek, / Ne hidd, nem fáj az: közben ők merengnek, / S mosollyal múlnak el a |
[Füst Milán - Mózes számadása] |
szövé. / Nem bíztam én ott semmiben se, nem a gyermekben / ki megfogant... / ( De már ahogy megnéztek a nők is... ama kőtáblákat cipelő / öreget, / Egy már haragra is erőtlen aggastyánt, aki |
[Füst Milán - Levél az ifjúságról] |
ének után fülünkbe' még elébb / Bezzeg sűket, nagy csend következék... ) / Majd köszöntöttük őt, ahogy mint gyermekek apánkat hajdan / És nevettünk sokat, hogy azt ne higyje tán, hogy baj van |
[Füst Milán - Zsoltár - Zenét és nyugalmat] |
s nőt, aki szeret, / Megadod majd, megadod máskor... / Most megtörten s hajadonfővel állok Eléd / S ahogy teremtettél, búskomor tekintetemmel, / Gondjaim terhén merengek, barna hajam eső veri / S feléd |