ajka
[Füst Milán - Álmatlanok kara]
nekünk, / De a zord fenyő torz árnyait elénkbe önté... / Ó boldog az, ki nyomorára gondol s válik az
ajka
komollyá / S komoly sóhajjal alszik el s a bús halál maszkját felölté! / Ó jöszte édes hajnal
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.