[Füst Milán - KAJETÁN BESZÉDE A KIRÁLYHOZ] |
így szokás: az öngyilkosok kedvesei / tartják így az innepet, / A folyót kérlelik, hogy adná nyugtát annak, aki most is / nyugtalan talán, / Még ott a mély halálban is... S mi ámuldozva néztük őket árva |
[Füst Milán - Mózes számadása] |
De minden egyéb is, mi ottan élt, rajzott, vagy sarjadott a tág / mezőn, / A gyűlölettől volt annak förtelmes az ereje. / S egy új világ épűlt fel így világod ellen, amíg távol volt szemem / S |
[Füst Milán - Ha csontjaimat meg kelletik adni] |
mozdúltak meg a szememben. / Hát ennen balsorsodat siratod? / Tekintsd az ég madarát, ki segit annak, ha sikolt? / Vedd a tölgyet, az órjást, mikor nyögve törik el a viharban, / Tekintsd a borjat |