| [Füst Milán - Levél Oidipúsz haláláról] |
s utánuk mint a tűzpatak / Omlott alá a hegyoldalból Mithrasz évszázados átka. / Ifju és komoly anyák/ Aggódva nézték önnön keblükön az alvó kisdedet. / Parázs szaladt körül a földeken, a nap lement |
| [Füst Milán - Óda egy elképzelt művészhez] |
mint te! Lásd az anyám, / Ha csak az ő szeme látná művészetemet oly szépnek, mint a tiéd! / Az anyák szörnyű mesterségét, mondd, nem ismered? / Adják az életet és elveszik. Oly ősz a haja már |