bandukol
[Füst Milán - Álom az ifjúságról]
riadva száll tova / S a táj, szegény, eszmélni kezd / Holott pihenne még és nem akarja ezt / És aki
bandukol
, félénken néz oda, / Hát ilyen voltam én. Az élet így telik, / Hogy csendesűl az ember estelig / Ma
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.