| [Füst Milán - KAJETÁN BESZÉDE A KIRÁLYHOZ] |
BESZÉDE A KIRÁLYHOZ / / Felség, aggok vagyunk, mint látható, a nevem Kajetán s ez régi / társam és barátom, Bohemund... / S mindketten, lantosok, Arméniából származánk, hol kopár, vörös / hegyek / A tenger |
| [Füst Milán - Motetta] |
az én rokonom / S az árok széle ékes, szép honom, / Ez lesz a vége látom. / Oh nincs e földön egy barátom... / S mi sistereg és csikorog, / Mi hempereg és úgy forog, / A keserű / Mennydörgetős ménkűvel |