bóbitás
[Füst Milán - Oh holdözön]
gondol: /' Szürke kandúr lassan pislog, / Fénybe' fürdik és dorombol. / És én és én? Hajó ha volnék,
bóbitás
, / Megállnék most a lusta fényen / S ringatnám magam kevélyen. / Elomlanék, mint senki más
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.