| [Füst Milán - Objektív kórus] |
te! / S ó fínomult anyag te, sokkal fínomabb, mint az, / Ki már csak benned lel vigaszt! / S ó drága bor, amelyből ittam én, de meg is részegedtem tőle / s ittas, részegűlt / Folyvást csak rólad énekeltem |
| [Füst Milán - Levél az ifjúságról] |
nevettünk sokat, hogy azt ne higyje tán, hogy baj van... / Elmondtuk azt, hogy mulatunk kicsit s a bor/ Fejünkbe szállt. S a bölcs így szólt: " a kor! " / " Az ifjukor, bizony... " S mi megöleltük volna |
| [Füst Milán - Gúnydal Pergolára] |
küldjön / S mint sarkcsillag, úgy villog és rezeg / A házacskád zöld, éji mécse nékem: / Akkor a bor nevet. Mert tudja mit teszek: / A Fanti utcába én nem megyek. / Haj din, haj dán. / Így mulattunk mi |