| [Füst Milán - Sirató] |
Lásd, én szerettelek bizony / S ma épp a kedvedért iszom / És ősz is van megint, muszáj ma inni bort/ A szívem, lásd sírással van tele / S az őszi erdőség nyögése zord... / S az is elhallik ám |
| [Füst Milán - A névtelen iszik] |
A névtelen iszik / / Tégy poharat az asztal végire, / Tölts bort neki s ne nézz oda, / Egy szegény koldús érkezik a légen át, / Ki tévelygett a tengerek s hegyek |