botorkált
[Füst Milán - Az igaz bíróhoz]
mind előre daccal / S meghalni azután, meglátni végül is a fényt, mint aki eltévedt / És sokáig
botorkált
egy vak alagútban, a sötétben, / S feljutott végül a napfényre, / Gyönyörüszép hajnalidőben
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.