| [Füst Milán - Egy régi költő műve - Óda a Fejedelemhez] |
rosszul megy sorom! / Egy költő vagyok én a nép közül, bús szolgád! / Ki dicsőséged zengem folyton s búsan/ Egyre búsabban Tiédet és a magas Istenét! S szavam / Nem hallod meg ó jaj nekem, soha! / Ó nem |
| [Füst Milán - Gyertyafénynél] |
felkelnie csendes / Kriptahelyéről s feljárni a kétes hold oly hamiskás fénye alá, / Magánosan és búsan hallgatózni |