csecsemőké

[Füst Milán - Epilógus - O beata solitudo]
magát egészen, vigyék el már, vigyék el! / ( Még nem ébredt fel másik életére s lelke, mint a csecsemőké, / derengett. ) / Vegyék őt át a rossz hatalmak, múljon e kicsi fény emléke / szeméből, / Múljon a


Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.