csöndes
[Füst Milán - Álmatlanok kara]
el s a bús halál maszkját felölté! / Ó jöszte édes hajnal, magasság édes tükre! / S te roppant
csöndes
angyal, ki most a sírokat őrzöd / És reggel a rétet s a csendes, reggeli lombot! / Mert lásd, nem
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.