domború
[Füst Milán - Álmatlanok kara]
Éjjel, mikor az árnyék már két részre oszolt: / A völgynek öble döbbentő, mély verem / S a hegy nem
domború
, de sötét lap kék egen / És jaj, a fekete hegy mögül éppen kibújt a hold: / Ó ha most, ha most
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.