egyben

[Füst Milán - Objektív kórus]
énekeltem, égek, s mint ki végkép elmerűlt / Az éjszakában s mit se lát, de messzi tűz / Ingerli s egyben bátorítja árva két szemét: / Már én is úgy vagyok, hogy futnék bár feléd... / Olykor megállok
[Füst Milán - Habok a köd alatt]
jár s lepényt kinál nekik / S az édesanyjuk eszükbe se jut. De mint a vérszomjas király, / ki egyben zsugori, / A kőbakokon ülvén, még a morzsákat is felcsippentik eldurvúlt / kezökkel, / Semhogy


Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.