elborítanak
[Füst Milán - A mélyen alvó]
csillogás. / Egy titokzatos élet / Ölel át s szivedbe, mint a permeteg, esőznek édes álmai, / Hogy
elborítanak
, benned s körűled jár az álom végeláthatatlanúl, / hanyatlasz el, / S amellett mosolyogsz, akár a
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.