elcsodálkozol
[Füst Milán - Egy magános lovas]
a tüzes ég alá, / Hogy kit szerettél ott, már nem emlékezel. / Így élsz most egymagad. S el
elcsodálkozol
, ha este van. / Majd lőporos táskádból estebédedet / Előszeded... S a hatalmas, nagy némaságban
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.