| [Füst Milán - A fegyenc fia] |
Semhogy sorsuk szégyenét még egyszer vállaltasd velem. " / " " Akkor itt hagylak hát, jól van, elmegyek. / Csak aztán kamrád sarkaira jól vigyázz / S nehogy patkányt kiálts megint, ha este van. / S a |
| [Füst Milán - Egy hellenista arab költő búcsúverse] |
S ti éjszaka örvényei s fekete tüzei szivemnek, / S félelmek anyja, te hármas Hekaté, / Én elmegyek, én elmegyek, örökre búcsúzom, / S nincs gyermeki báj, amely kicsalna siromból / S barna lánynak |
| [Füst Milán - Tavaszi dal vándordal] |
nyakát!... / Hej, elfeledem én is búskomorságomat... / Föltettem életem egy lenge levélre / És én is elmegyek, hová a szél sodor |
| [Füst Milán - Egy hellenista arab költő búcsúverse] |
éjszaka örvényei s fekete tüzei szivemnek, / S félelmek anyja, te hármas Hekaté, / Én elmegyek, én elmegyek, örökre búcsúzom, / S nincs gyermeki báj, amely kicsalna siromból / S barna lánynak édes panasza |
| [Füst Milán - Önarckép] |
Négy izzó fal mered reám csupán, / Az Úristennek vörhenyes haragja, / Majd bólogatva, lassan elmegyek. / S mint ki régen hordja már szivében a halált, / Kárvallott számadó, megbántott, régi szolga / S |