elmerülve
[Füst Milán - Epilógus - O beata solitudo]
áldozom az életem. / Nehéz a valóság nekem: elmenekülni tőle / Ó míly boldogság, míly révület lesz s
elmerülve
fájva / Reád emlékeznem vágyak harsány vásártere, nagy piarc / És abban is: magános, bús
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.