| [Füst Milán - Objektív kórus] |
sírni, átkozódni / S két kezed tördelni vagy az ég alatt... És anyád árnyékán / tűnődöl, mint az eszelős, / Mert nem mersz bús szemébe nézni... Nincs kenyér! / Oh ne kérdezzetek, / Hogy néma tekintete |
| [Füst Milán - Öregség] |
vagy te mellemnek oly irtózatos dalolása? / S hol a kín és hol az áldás, amelyet most hiába keresek eszelős/ utaimon, görbe bottal a kezemben? / Loholni bolondúl? Kergetni az őzet, az őzlábút s utána ledőlni |