félniök
[Füst Milán - Levél a rémületről]
előttünk, vad kutyáimat / Szidták a faluvégeken. Nem tudta persze más a titkomat, / Hogy nincs mit
félniök
, mert dúrva kezek közt is lágy maradtam. / Lám. Akár az erdők vadja, mikor megmozdúl, / Vagy zizzen
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.