féltik
[Füst Milán - Epilógus - O beata solitudo]
reszketőn, / ( Szólítani, leplöket felfedni nem merém, mert tudtam, hogy / mérgesen ugatnak, /
Féltik
a zsákmányt, akit elragadtak s rám vicsorítanak / csúnya kutyafejeikkel: ) / Ámde a halott is halkan
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.