[Füst Milán - A fegyenc fia] |
vélem? " " / " S ha mint csillag dörögnél is el az arcom előtt / S ha mint Kerubim futnál is nagy fénnyel előttem... / Nékem fegyenc volt az apám s az anyám koldusasszony / S inkább kínáld a poklokat |
[Füst Milán - A magyarokhoz] |
a negyedik nagy évezredben / Kibonthatja gyümölcsét e nagyvilág elé. S tán ez a sorsod itt. / Ki fénnyel sötétséget oszlat, holtat ejt s élőt emel, / Borúlatodra majdan rátekint. Halld meg szavam! / Én |