feléled

[Füst Milán - A mélyen alvó]
őrjöngve forog, / Mert érzi, hogy közeleg a hajnal. / S mi sötétbe' tenyészik, most pendűlve feléled/ S ez egyszer még elmélyül az éj is. Sok holdi poronty / Ilyenkor nyeri létét s a hold alá szalad


Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.