[Füst Milán - Óda egy elképzelt művészhez] |
Adják az életet és elveszik. Oly ősz a haja már, szintiszta ősz / S oly megtört már szegény s fiát ha látja, akkor sem derűl / S a művészetem néki nem vigasság... / Oh boldog az, ki hárfájával |
[Füst Milán - A szőlőműves] |
A szőlőműves / / Lám, a Medve ragyog s fiát veri: csöndre tanitja. / S lejjebb lassan, valamint tavirózsa, leúszik a Hattyú. / Alant sötétül a |