| [Füst Milán - Őszi sötétség] |
sárgúl. / S a derengő világnál sötét tömegeknek / Borzasztó uralma kezdetét veszi: / Ki állandóan figyelt egy csillagot, / Egy háztetőn zord érckatona áll, / Szembe' van a felkelő nappal, / S ha lemegy a |
| [Füst Milán - Habok a köd alatt] |
a lánc is, így állítja ezt egynéhány jó tanú. / S hogy lenn a víz sárgán lapúlt, sunyított és figyelt, / Hogy alattomosan világított a sűrű köd mögűl. / S hogy aztán minden egyebet elborított a sötét |