| [Füst Milán - Őszi sötétség] |
a homályban. / / III. / A RÉSZEG KALMÁR / / A ködben két banya szidott egy részegest. / S a köd fölött lassan haladt egy szép szekér. / S vitt két bohó parasztot: egy vaskos legényt, / S mellette űlt a |
| [Füst Milán - Levél az ifjúságról] |
Ily félelmes még sose volt. / Akár a fényes kanca, nyugtalanul s gőzt lehelve / Vágtatott a völgy fölött s a szíveket / Vad izgalom futotta tőle rögtön át meg át, / Egyik se lelte már helyét, párját |