fütyült
[Füst Milán - Őszi sötétség]
föld. / És megitták a részeg, éji fellegek. / / IV. / EGY BÁNATOS KÍSÉRTET PANASZA / / Épp egy rigó
fütyült
a téli fán. / Gyönyörű volt a téli világ s én eltöprengtem éppen: / Ki égeti vaj' a havas útak sárga
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.