| [Füst Milán - A magyarokhoz] |
S több kincsed nincs neked! Oly csodás nyelv / a magyar. Révület fog el, ha rágondolok is. / Ne hagyd tehát, hogy elmerüljön, visszasüllyedjen a ködbe, / melyből származott / E nemes szép alakzat |
| [Füst Milán - Intelem] |
a rab, / Kit mélyen sért a napfény is, hogy él, / De majd elvégzi ő és nem beszél... / A sírodat is hagyd tehát. Mi gondod erre? / Talán csak elvégzed majd te is valamerre |