hajtja
[Füst Milán - Egy egyiptomi sírkövön]
siklik át az örvény feketeségén / S szellemszemekkel látja társát ott alant, / Amint az lágy mohára
hajtja
elfáradt fejét / S gyengéden úgy öleli elfáradt szivéhez / Egyetlen kincsét: az örök éjszakát
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.