hal

[Füst Milán - Egy egyiptomi sírkövön]
a századok, hogy egy ember élt itt? / S vajjon elbolyong e jajszavam a századok rengetegében s nem / hal e el? / S vajjon tovább hullámzik e a századok fekete tengerében, / Ha majd oly gyengén lejt is
[Füst Milán - Őszi sötétség]
májat és diót, / És puttonyból kik ettek szép gyümölcsöket: / A lelkük vizfenéken alszik, mint a hal. " / " Hegyes sipkám volt egykoron s kalmár valék, / De vastag lábaim mártottam hajdanába' hóba


Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.