halaványan
[Füst Milán - Őszi sötétség]
gonosz, kegyetlen várost, ahol annyit / szenvedék: / Ilyet álmodtam e ködös, őszi éjszakán... De jaj
halaványan
, / Sírván jön elém lelkemnek alázata újból... / S mint gyenge koró, amelyre leszállt az éjszaka
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.