hanyatlasz
[Füst Milán - A mélyen alvó]
permeteg, esőznek édes álmai, / Hogy elborítanak, benned s körűled jár az álom végeláthatatlanúl, /
hanyatlasz
el, / S amellett mosolyogsz, akár a boldogok. Hát jól esik a kűzdelmet / feladnod álmodó? / S az éj
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.