helyt

[Füst Milán - Habok a köd alatt]
is füstöt vetett s a környező világot / mintegy elkeríté / S csak e csekély részletek sűrűje állott helyt a többiért és sejtteté / mikéntjeit... no lám! / Mily valószinűen tud hatni némely vallomás! / És
[Füst Milán - Köd előttem, köd utánam]
egy sötét ablakon. / Homályos udvar ez, amelyre gondolok. / Itt éltem én e lét előtt, tudom. E helyt rejtőzött álmatag' / Függőleges és lassú életem. / Egy asszony állt a kút előtt és bölcsőt ringatott


Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.