holdi
[Füst Milán - A mélyen alvó]
a hajnal. / S mi sötétbe' tenyészik, most pendűlve feléled / S ez egyszer még elmélyül az éj is. Sok
holdi
poronty / Ilyenkor nyeri létét s a hold alá szalad nyavalyássa melegedni. / S ott rí megbabonázva
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.