homlokomhoz

[Füst Milán - Óda pártfogómhoz]
szörnyű hálától görnyedten / Hajolok le lábaid elé és esdekelve kérlek: / Töröld cipőd sarát fenkölt homlokomhoz! / Hisz néked köszönöm én, hogy vagyok még, hogy lettem, / Vaj' hogyan bókoljak a jótettért, hogy


Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.