idő

[Füst Milán - Elégia]
Kicsit aludtam éppen, révbe ért a lélek s itt ott tengve lengve / Boldogan tanyázott s ím' az idő nyomtalan múlt el felette, / mint a fellegek, de jaj a látomás, / Nehéz a látomás, fullasztó mély a
[Füst Milán - Tavaszi dal vándordal]
kirakta műhelyét is és alkonyi órán / Lámpafénnyel a sötétet melegíti. / Hej, szeszélyes még az idő s a lánykáknak pajkos / Szél hulláma mossa csiklándó nyakát!... / Hej, elfeledem én is
[Füst Milán - Őszi sötétség]
Őszi sötétség / / I. / NYILAS HAVA / / Ősz van, korán sötétül és künn esik. / Vénül az idő s könnyei szakállára peregnek. / Magános a lélek! S ködös éjjeken át didereg, / S csak ködös
[Füst Milán - Oh nincs vigasz]
Nehéz szekerek dübörögnek éjszakai órán... / Álmában éjjel így zúdúl fel a tó és elnyugszik. / S az idő sűrű, bizonytalan, fekete vízben lomhán tovaúszik... / A hold pedig most minden fényét világoskék


Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.