| [Füst Milán - Őszi sötétség] |
Fagyosabb s kristályosabb a téli szerelem "... / Mikor hazaérkezének várurunk dús szekerei éji időben/ Elemózsiával s a kofáknak hideg zöldségeivel nehézre rakottan... / S a világos, karácsonyi kapún |
| [Füst Milán - Copperfield Dávidhoz] |
vontatott dallamát hagyták rám örökül: semmi / mást! / S miből a zsidónak oly bőven jutott ki minden időben: gúny és / magány: e kettő volt örökrészem e földön! / Idegen vagyok én itt, idegen nékem ez a Föld |
| [Füst Milán - Barokk elégia - Búcsú mesterségemtől] |
S hirdesd: / Nagy urak órája egy kastély felett, havas éjszakán, / Végsőt kongattam még egyszer, éji időben, mutattam az időket / s megálltam / S hogy nincs oly órás e világon, aki szóra bírhatja kedvemet |