| [Füst Milán - Köd előttem, köd utánam] |
Több rejtély volt a lét nekem s több édesség: oly jó volt álom / mélye meleg köpenyed! / S időnként lengedezni zúzmarák felett, vagy lenni sajátmagam / jégvirág / S pattogva, kerengőzve kivirágzani |
| [Füst Milán - Tél] |
röge feltámadt / S egymásnak eredt... Ezernyi pár párviadalban öklözött s hirtelen / visszahullt. / Időnként rádmeredtek: Megfoghatatlan! s kiáltának: íme a / megfoghatatlan! s vérben forgó szemeik |