| [Füst Milán - Sirató] |
kezek. / Lásd, én szerettelek bizony / S ma épp a kedvedért iszom / És ősz is van megint, muszáj ma inni bort / A szívem, lásd sírással van tele / S az őszi erdőség nyögése zord... / S az is elhallik ám |
| [Füst Milán - A Mississippi] |
a honapok egyforma futása, / Hogy Jupiternek s kilenc holdjának sem örülnél, ha lejönne / a kutadhoz inni? / ( Lásd Ábrahám is felállt ám az angyal előtt, megmosta lábaikat / s ledöfött nékik egy gödölyét |