[Füst Milán - Szellemek utcája] |
tudom. / Boldog forróság volt nékem ez a földi tüz, / Átjárt, hogy megvacogtatott, borzongtam tőle s jeges éjszakát / Képzeltem hozzá... S ma már éjszakám: / Egyetlen teljességem. Ne higyjétek, nem sohajtok |
[Füst Milán - Zsoltár - Ó Uram] |
sarokba meghuzódom / És utánam jönnek, üszkös bottal szurkálnak szörnyű módon / Fázékony testemmel jeges vizbe rántanak / Ó Uram, én mozogni nem kivánok / Én pici helyen dideregve űlni akarok, én |