jószivü
[Füst Milán - Őszi sötétség]
derül, mikor rohanó, / Tengerzöld felhők úsznak az égen. Holtan / Fekszik a lélek ilyenkor s boldog.
Jószivü
szellem, / Idegen szellem közeleg s tengerzöld / Szőlőfürtöt tart bús arca elé. / Zöld, hideg
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.